2015. szeptember 7., hétfő

Csömör. Nem a város határán.Bennem érte el a peremet túlcsordulva a mocsok.Nem a talpamon az iskoláig vitt, amelytől recsegve váltak el lépteim a linóleumtól. Ez magától értetődő volt. Hol háború van, ott háború van. Mocsok. Kívül és belül. Élősködők: két- és hatlábúak. Előbbiek vámszedők: a nyomor vámszedői a leomlott határokon.

A félelem jogos. Az ismeretlentől. Amíg ismeretlen. Az érthetetlentől. Amíg nem értjük.Ismerkedni kell, törekedve a megértésre.

A mindent elsöprő gyűlöletre nincs magyarázat. Számomra. Így nem is keresem.

Most tehát itt vagyok. Tudom, hogy itt sem egyedül.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése